"Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet"És az ellenpróba, hogy akik a biológia szintjén keresik az életet, azok hiába kutatnak:
(Jn 14,6)
"Hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat!"Ámen.
(Mt 8,22)
Mondják, ne féljek a haláltól, abban megnyugodhatok.Visszhang:
Elhiszem.
Tovább fog élni a testem,
Fában, kőben, levegőben.
S a tudatom ?
Az nem az enyém !
A Teremtőnek visszaadom ...
Mi az élet fogalma?
1. Arisztotelész:
Növekedés, önellátás és reprodukció határozta meg az élet kritériumait.
Ez a meghatározás kizár az élő közül minden embert, növényt és állatot, mely már nem képesek növekedésre és/vagy önellátásra és/vagy szaporodásra.
A meghatározás szerint még a legkisebb erdőtűz is megfelel a fenti kritériumnak.
Forrás: http://galaktika.hu/mi-az-elet/-ról
2. Idézet a http://galaktika.hu/mi-az-elet/-ról:
„1944-ben Erwin Schrödinger a termodinamika második törvénye alapján adott egy definíciót az életre. (Eszerint egy zárt rendszer entrópiája az idő múlásával növekszik.) Schrödinger szerint él az, ami a saját entrópiáját szinten tartja vagy egyenesen megfékezi. De az ő elmélete sem stimmel, mert magába foglalja a kristályokat, amelyek bonyolult rácsszerkezete ellenáll az entrópiának.”
3. 1980-as évek élet fogalma Magyarországon: „Eszik, iszik, szaporodik.”
Egy öreg férfi/nő már nem szaporodik. Vannak olyan betegségek, melyek megakadályozzák a szaporodást.
4. Élő rendszer, amely életjelenségeket mutat.
Ezzel párhuzamosan a halálra ezt a meghatározást is használták: „az élettel összeegyeztethetetlen sérülés”.
5. Egy a 2014-ben is forgalomban lévő tankönyvben szereplő válasz:
„Az élet az anyag speciális tulajdonsága, vagyis élet nincs, csak élő rendszer van.”
Gál Béla: Biológia 11. OM engedélyszám: AK/856-9/2011
6. Peter Molton, aki szintén az entrópia alapján közelíti meg a kérdést:
„A rendezettség olyan tartományát jelenti, amelyek energiát használnak fel, hogy szervezettségüket az entrópia bomlasztó erőivel szemben megtartsák.”
Peter M. Molton, 1978. J. Brit Interplanet. Soc. 31. 147.
7. A NASA által használt definíció:
„Önfenntartó, darwini evolúcióra képes kémiai rendszer."
Carl Sagan, 1994
8. Claude Bernard francia természettudós:
Az élet „minden élőlényben közös jelenségek összessége."
Forrás: http://ingyentanulas.hupont.hu/2/biologiaEz nagyon tautológia gyanús megfogalmazás. De mik ezek a közös jelenségek?
9. Az élet meghatározásának nehézségeiről ír egy origo cikk:
„A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet.”
”Az "élet" ugyanis - hasonlóan a "fajhoz" - a biológia legalapvetőbb, ugyanakkor definíciók szintjén legnehezebben megfogható fogalmainak egyike.”
„Mind az élet, mind a faj fogalmát számos alkalommal próbálták megragadni az évek során, és a definiálás nehézségét jól jelzi, hogy igazából még mindig nem rendelkezünk mindent lefedő, logikailag kikezdhetetlen meghatározással. Az persze mindenki számára egyértelmű, hogy egy vizsla és egy szarvasbogár minőségileg más kategóriát alkot, mint ahogyan az is, hogy egy szikla és egy vizsla valami esszenciális tulajdonságában különbözik. Ám, amikor ennek a különbözőségnek a pontos meghatározására teszünk kísérletet, akkor olyasvalamit keresünk, ami nemcsak a fent említett evidens eseteket tudja kezelni, hanem arra is választ ad, hogy élőnek tekinthetjük-e a vizsla májsejtjeit, ha gazdájuk már elpusztult, vagy élőnek (lesz-e) tekinthető egy mutációmentes mesterséges baktérium.”
„Minden sejt anyagcserét folytat, környezetéből tápanyagot vesz fel, amit növekedéshez és szaporodáshoz használ fel. De vajon akkor élőnek tekinthető-e az erdőtűz, ami teljesíti ezeket a kritériumokat? Természetesen nem. A valóban élő szervezetek tulajdonságaikat képesek örökíteni, gyakran mutációkból eredő, apróbb eltérésekkel, ám ezek az eltérések maguk is örökíthetőek lesznek. A tűz "szaporodása" során viszont ilyen jellegű információátadás nem következik be.”
„Az élet definícióinak egyik közös problémája, hogy általában nem tudnak mit kezdeni az élet különböző szintjeivel. Másképp tekinthető élőnek egy baktérium, mint egy összetett, többsejtű szervezet, amely esetében nem csak egy kontextusban beszélhetünk életről. A vizsla önmaga is él, de az őt felépítő sejtek is élnek. Viszont, ha a vizsla elpusztul, sejtjei még egy ideig élnek, és számos sejt elpusztulása sem jelenti feltétlenül a vizsla halálát.
Ezek a nem könnyen feloldható paradoxonok is hozzájárultak, hogy két amerikai kutató, Carole Cleland és Christopher Chyba egy sokat idézett cikkükben arra a következtetésre jutottak: jelenlegi tudásunkkal nem is lehetséges az élet univerzális definíciója.”
Forrás 2014. augusztus 22. állapot:
http://www.origo.hu/tudomany/20110131-mesterseges-bakteriumok-chemoton-az-elet-definicioja-maig-nincs-eleg-jo.html
- Mi szerinted az élet fogalma?
- Van-e különbség szerinted élettelen és élő között és mi az? (vÉLETlen vagy vÉLET😊) Mitől élő és mitől élettelen számodra?
- Mi szerinted az örök élet?
- Ha az élet örök, szerinted milyen állomásai vannak és te melyik stádiumában éreznéd jól magad?
- Hogyan definiálnád a saját életedet?
"A tanuló feladata az volt, hogy valamely régebbi kor környezetébe és kultúrájába, annak szellemi égöve alá képzelje vissza magát, abban kitaláljon egy neki megfelelő létformát. " Ebben a szabad játékos formában az ősi ázsiai újjászületés- és lélekvándorláshit maradéka élt tovább - minden tanár és diák jól ismerte azt az elképzelést, hogy mostani létét korábbiak előzhették meg más testben, más korokban, más feltételek között Szigorú értelemben véve ez persze nem volt hit, még kevésbé valamiféle tan. Gyakorlat volt, a képzelőerő játéka, hogy megváltozott helyzetekben és környezetben képzelhessék el Énjüket. ...óvatos behatolást gyakoroltak letűnt kultúrákba, korokba országokba. Megtanulták, hogy álarcként, egy entelecheia mulandó öltözeteként szemléljék saját személyiségüket."
entelecheia (gör. telosz en auto ekhei): az anyagnak határozott létet adó és célját meghatározó formai ok. - Arisztotelész alkotta kifejezés. Az emberi alkotásból vett fogalmat különösen lehet alkalmazni a szerves anyagoknál, s Arisztotelész az életelvet, a lelket a test első ~jának mondja. Az újvitalizmusban H. Driesch vette át a kifejezést annak az átfogó benső tényezőnek a jelölésére, mely nélkül az organikus anyag szerkezetét és funkcióját nem lehetne megérteni (→vitalizmus). Amennyiben az élet célirányosságához az állati ösztönös reakciók is hozzátartoznak, annyiban Driesch az ~ról mint lélekszerű tényezőről beszél. Vagyis eszerint az életfolyamatok másképpen játszódnak le, mint ha pusztán fiz-kém. tényezők irányítanák. Ezt a különbséget azzal szokták megvilágítani, hogy az organikus anyagban olyan folyamatok mennek végbe, melyek az energia-kölcsönhatás és -megmaradás törv-ei szerint ugyan lehetségesek volnának, de a magára hagyott szervetlen anyagban nem realizálódnak. Másodszor olyan folyamatokról van szó, melyek a modern mikrofiz. valószínűségelméletei szerint sem lehetségesek a szervetlen anyagban. G.F. (Magyar Katolikus Lexikon)
 |
| Klee: Út és mellékutak |
Neurobic
Prof. Dr. Iván László, a magyarországi gerontológia vezető képviselője egyszer együtt utazott egy idősekből álló csoporttal. Az egyik hölgy odalépett hozzá, s ezt mondta: „Magára ismertünk, és volna egy kérésünk. Legyen szíves, mondja el, bárhová is megy, hogy mi nem öregek vagyunk, hanem időtállóak.” De vajon emlékeink és emlékezőképességünk is kiállják-e az idő próbáját? Hogyan játsszunk memóriánkkal úgy, hogy ne az játszhasson velünk kényére-kedvére?
Az idősödő agy újraszervezi magát
http://tudomany.blog.hu/2017/07/10/neurobic_379
 |
SHANGRI-LA - A FÖLDI MENNYORSZÁG |
Titokzatos tibeti pilóta eltérít egy repülőgépet, és leszáll vele valahol egy ismeretlen, hóborította síkságon. A repülőgép utasai – nők, férfiak, angolok, amerikaiak – végül egy kolostorba kerülnek, civilizált körülmények közé, távol a háború felé rohanó világ eseményeitől. Csak fokozatosan derül ki, hogy elrablásukat megtervezték, s az is, hogy a kolostor lakói szinte az időn kívül élnek, s arra készülnek, hogy a pusztulás után újra közkinccsé tegyék az emberiség örök értékeit, segítsenek a világ átrendezésében. Az utasok vérmérséklete azonban különböző. Van, aki megérti a tervet, s jól érzi magát távol a zűrzavaroktól, de van, aki börtönnek érzi a holdsütötte völgy békéjét, s menekülni akar. Ezektől az emberektől, jellemük kibontakozásáról, szerelmükről, kalandjaikról szól James Hilton szomorkás hangulatú regénye. Eredeti mű: James Hilton: Lost Horizon, Eredeti megjelenés éve: 1933
A "Shambhala titka" James Redfield kultuszt teremtő sorozatának negyedik darabja, a regénytrilógia harmadik kötete. A szereplő most is az emberi lélek mélységeit és magasságait, múltját, jelenét és jövőjét kutatja. Ezúttal Tibet rejtelmes tájain vándorol, hogy eljusson a legendák földjére, a titokzatos Shambhala-völgybe, ahol magyarázatot kaphat az utóbbi időben történt felfoghatatlannak tűnő eseményekre. Hol életveszélyes, hol csodával határos helyzetekbe kerül, és időnként megdöbbenve tapasztalja, hogy a legváratlanabb pillanatokban a legmeglepőbb helyekről érkezik nem várt segítség. Miféle lények a dakinik, akik a bajba jutott ember segítségére sietnek? Létezik-e egyáltalán Shambhala, a technikai fejlettség csúcsán álló, ám gépeket egyáltalán nem használó, mitikus társadalom? És ha létezik, hogyan lehetséges, hogy ma, a kémműholdak világában sem talál rá a külvilág Redfield könyvéből természetesen ezekre a kérdésekre is választ kapunk, de a "Shambhala titka" a kalandregény izgalmas cselekményén túl messze ható és magvas gondolatokat is kínál - ahogy a szerzőtől már megszokhattuk.S a mi Cserepes Károlyunk zenét is írt ehhez témához Shambhala - Egy lehetséges ország címmel.
Itt meghallgatható és le is tölthető. A számok címei: A Templom, A Kő, Az Átkelés, A Víz, A Tan, A Hang, Az Út, Om Mani Padme Hum
A munka eredetileg az ember szabad tevékenységét jelenti, amely által személyisége fejlődik. A teremtő, alkotó munka nélkül elképzelhetetlen az ember élete. Az alapszükségletek maslow-i hierarchiájában az önkiteljesedés áll a csúcson, amelynek elérése csak munkával lehetséges. A munkának ezenkívül van közösségi dimenziója is. A munka olyan dologra irányul, ami másnak is jó. Az életünk az emberek munkája által lesz szebb, jobb. (wikipédia)Másrészt tehát teljesítsük ki önmagunkat!
