Kék Hold völgye - ahol nem öregszünk tovább

James Hilton 1933-ban megjelent könyvét A Kék Hold völgyét a hetvenes években, tinédzserként olvastam, a szüleim könyves polcán találtam rá. 

SHANGRI-LA - A FÖLDI MENNYORSZÁG

Most, hogy a "Noé II. Projektbe" is kaptam meghívást, eszembe jutott, hogy miként működhet egy ilyen hely, ahol megállt az idő, vagy talán nincs is.

Titokzatos tibeti pilóta eltérít egy repülőgépet, és leszáll vele valahol egy ismeretlen, hóborította síkságon. A repülőgép utasai – nők, férfiak, angolok, amerikaiak – végül egy kolostorba kerülnek, civilizált körülmények közé, távol a háború felé rohanó világ eseményeitől. Csak fokozatosan derül ki, hogy elrablásukat megtervezték, s az is, hogy a kolostor lakói szinte az időn kívül élnek, s arra készülnek, hogy a pusztulás után újra közkinccsé tegyék az emberiség örök értékeit, segítsenek a világ átrendezésében. Az utasok vérmérséklete azonban különböző. Van, aki megérti a tervet, s jól érzi magát távol a zűrzavaroktól, de van, aki börtönnek érzi a holdsütötte völgy békéjét, s menekülni akar. Ezektől az emberektől, jellemük kibontakozásáról, szerelmükről, kalandjaikról szól James Hilton szomorkás hangulatú regénye. Eredeti mű: James Hilton: Lost Horizon, Eredeti megjelenés éve: 1933

Készült ebből egy igencsak giccsesre sikeredett 1973-as játékfilm is, amelynek a nézését a dalra fakadó Liv Ullmann megjelenésél abba is hagytam.


Aztán később is olvastam Shambhaláról egy, a kétezres évek fordulója tájékán igen népszerű pszichoterapeuta, filozófus írótól, James Redfild-től.

A "Shambhala titka" James Redfield kultuszt teremtő sorozatának negyedik darabja, a regénytrilógia harmadik kötete. A szereplő most is az emberi lélek mélységeit és magasságait, múltját, jelenét és jövőjét kutatja. Ezúttal Tibet rejtelmes tájain vándorol, hogy eljusson a legendák földjére, a titokzatos Shambhala-völgybe, ahol magyarázatot kaphat az utóbbi időben történt felfoghatatlannak tűnő eseményekre. Hol életveszélyes, hol csodával határos helyzetekbe kerül, és időnként megdöbbenve tapasztalja, hogy a legváratlanabb pillanatokban a legmeglepőbb helyekről érkezik nem várt segítség. Miféle lények a dakinik, akik a bajba jutott ember segítségére sietnek? Létezik-e egyáltalán Shambhala, a technikai fejlettség csúcsán álló, ám gépeket egyáltalán nem használó, mitikus társadalom? És ha létezik, hogyan lehetséges, hogy ma, a kémműholdak világában sem talál rá a külvilág Redfield könyvéből természetesen ezekre a kérdésekre is választ kapunk, de a "Shambhala titka" a kalandregény izgalmas cselekményén túl messze ható és magvas gondolatokat is kínál - ahogy a szerzőtől már megszokhattuk.

S a mi Cserepes Károlyunk zenét is írt ehhez témához Shambhala - Egy lehetséges ország címmel.

Itt meghallgatható és le is tölthető. A számok címei: A Templom, A Kő, Az Átkelés, A Víz, A Tan, A Hang, Az Út, Om Mani Padme Hum

Ennek az örökifjúságnak, időtlenségnek a hatásán gondolkodtam el, hogy valójában szeretnék-e örökké fiatal maradni. Magam részéről annyi lelki sérülés ért ifjúságomban, hogy azt gondolom, hogy nem a fiatalságomban szeretnék leledzeni az örökkévalóságban, hanem már érettebb, felébredt állapotomban, amikortól kezdve nyugodtabb, be- és elfogadóbb lettem. 

Te mely életszakaszodban szeretnél az örökkévalóságban élni, és miért?

u.i.:

Egyébként létezik egy ilyen város már ma is, ahol - egyenlőre csak a lelki értelemben vett - örökkévalóságot békében élheti meg az, aki odaköltözik:

Auroville, amelyet Dél-Indiában találunk Csennaitól 150 kilométernyire.

Ez egy nemzetközi város, amelyet az UNESCO alapított 1968-ban. Lakói több mint 50 országból és kultúrából származnak. Minden probléma nélkül élnek itt az emberek, mert nincs politikai rendszerük, nincs vallás és pénzt nem használnak.

Auroville városban jelenleg 2500 ember él - köztük 7 magyar is -, egymás mellett békességben.  Úgy tervezik, hogy a város 50 ezres lélekszámú lesz. A városnak jelenleg 4 zónája van. Ezek a kulturális, ipari, nemzetközi zónák és a lakónegyed. Ezek jelenítik meg az ember 4 alapvető tevékenységét ebben a társadalomban. Kultúra, oktatás, munka, közigazgatás.

Yvette-Hildegard