2017. július 12., szerda

Mi is az az ÉLET? - vÉLETlen vagy vÉLET? - körkérdés

Tegnap este azzal a gondolattal feküdtem le, hogy az Élet Vendégkönyvét talán egy definícióval kellene indítani. Mi is az az ÉLET? 




Még este be is írtam a keresőbe, hogy "az élet fogalma"...
Néhány nagyon prózai, néhány elég hajmeresztő definícióra találtam. Hát igen - gondoltam magamban - már megint alapvető dolgokat nem vagyunk képesek egyértelműen megfogalmazni.

Mi az élet fogalma?
1. Arisztotelész:
Növekedés, önellátás és reprodukció határozta meg az élet kritériumait.
Ez a meghatározás kizár az élő közül minden embert, növényt és állatot, mely már nem képesek növekedésre és/vagy önellátásra és/vagy szaporodásra.
A meghatározás szerint még a legkisebb erdőtűz is megfelel a fenti kritériumnak.
Forrás: http://galaktika.hu/mi-az-elet/-ról

2. Idézet a http://galaktika.hu/mi-az-elet/-ról:
„1944-ben Erwin Schrödinger a termodinamika második törvénye alapján adott egy definíciót az életre. (Eszerint egy zárt rendszer entrópiája az idő múlásával növekszik.) Schrödinger szerint él az, ami a saját entrópiáját szinten tartja vagy egyenesen megfékezi. De az ő elmélete sem stimmel, mert magába foglalja a kristályokat, amelyek bonyolult rácsszerkezete ellenáll az entrópiának.”

3. 1980-as évek élet fogalma Magyarországon: „Eszik, iszik, szaporodik.”
Egy öreg férfi/nő már nem szaporodik. Vannak olyan betegségek, melyek megakadályozzák a szaporodást.

4. Élő rendszer, amely életjelenségeket mutat.
Ezzel párhuzamosan a halálra ezt a meghatározást is használták: „az élettel összeegyeztethetetlen sérülés”.

5. Egy a 2014-ben is forgalomban lévő tankönyvben szereplő válasz:
„Az élet az anyag speciális tulajdonsága, vagyis élet nincs, csak élő rendszer van.”
Gál Béla: Biológia 11. OM engedélyszám: AK/856-9/2011

6. Peter Molton, aki szintén az entrópia alapján közelíti meg a kérdést:
„A rendezettség olyan tartományát jelenti, amelyek energiát használnak fel, hogy szervezettségüket az entrópia bomlasztó erőivel szemben megtartsák.”
Peter M. Molton, 1978. J. Brit Interplanet. Soc. 31. 147.

7. A NASA által használt definíció:
„Önfenntartó, darwini evolúcióra képes kémiai rendszer."
Carl Sagan, 1994

8. Claude Bernard francia természettudós:
Az élet „minden élőlényben közös jelenségek összessége."
Forrás: http://ingyentanulas.hupont.hu/2/biologiaEz nagyon tautológia gyanús megfogalmazás. De mik ezek a közös jelenségek?

9. Az élet meghatározásának nehézségeiről ír egy origo cikk:
„A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet.”

”Az "élet" ugyanis - hasonlóan a "fajhoz" - a biológia legalapvetőbb, ugyanakkor definíciók szintjén legnehezebben megfogható fogalmainak egyike.”

„Mind az élet, mind a faj fogalmát számos alkalommal próbálták megragadni az évek során, és a definiálás nehézségét jól jelzi, hogy igazából még mindig nem rendelkezünk mindent lefedő, logikailag kikezdhetetlen meghatározással. Az persze mindenki számára egyértelmű, hogy egy vizsla és egy szarvasbogár minőségileg más kategóriát alkot, mint ahogyan az is, hogy egy szikla és egy vizsla valami esszenciális tulajdonságában különbözik. Ám, amikor ennek a különbözőségnek a pontos meghatározására teszünk kísérletet, akkor olyasvalamit keresünk, ami nemcsak a fent említett evidens eseteket tudja kezelni, hanem arra is választ ad, hogy élőnek tekinthetjük-e a vizsla májsejtjeit, ha gazdájuk már elpusztult, vagy élőnek (lesz-e) tekinthető egy mutációmentes mesterséges baktérium.”

„Minden sejt anyagcserét folytat, környezetéből tápanyagot vesz fel, amit növekedéshez és szaporodáshoz használ fel. De vajon akkor élőnek tekinthető-e az erdőtűz, ami teljesíti ezeket a kritériumokat? Természetesen nem. A valóban élő szervezetek tulajdonságaikat képesek örökíteni, gyakran mutációkból eredő, apróbb eltérésekkel, ám ezek az eltérések maguk is örökíthetőek lesznek. A tűz "szaporodása" során viszont ilyen jellegű információátadás nem következik be.”

„Az élet definícióinak egyik közös problémája, hogy általában nem tudnak mit kezdeni az élet különböző szintjeivel. Másképp tekinthető élőnek egy baktérium, mint egy összetett, többsejtű szervezet, amely esetében nem csak egy kontextusban beszélhetünk életről. A vizsla önmaga is él, de az őt felépítő sejtek is élnek. Viszont, ha a vizsla elpusztul, sejtjei még egy ideig élnek, és számos sejt elpusztulása sem jelenti feltétlenül a vizsla halálát.
Ezek a nem könnyen feloldható paradoxonok is hozzájárultak, hogy két amerikai kutató, Carole Cleland és Christopher Chyba egy sokat idézett cikkükben arra a következtetésre jutottak: jelenlegi tudásunkkal nem is lehetséges az élet univerzális definíciója.”

Forrás 2014. augusztus 22. állapot:
http://www.origo.hu/tudomany/20110131-mesterseges-bakteriumok-chemoton-az-elet-definicioja-maig-nincs-eleg-jo.html




Ezért eldöntöttem, körkérdést intézek minden erre a kérdésre nyitott ismerősömhöz a témában, néhány rávezető kérdéssel megfejelve. Nem várok tudományos teljességű esszét, csak egyszerű meghatározást. Főkérdésem tehát így hangzik:

  • Mi szerinted az élet fogalma? 
  • Van-e különbség szerinted élettelen és élő között és mi az? (vÉLETlen vagy vÉLET😊) Mitől élő és mitől élettelen számodra?
  • Mi szerinted az örök élet?
  • Ha az élet örök, szerinted milyen állomásai vannak és te melyik stádiumában éreznéd jól magad?
  • Hogyan definiálnád a saját életedet? 

(Persze kifejtős esszéket is szívesen látunk, ha valakinek kedve és ideje engedi! 😊 )

Úgy tíz éve egy nagyon érdekes szellemi játékra akadtam Herrmann Hesse: Üveggyöngyjátékának olvasása kapcsán.
A szabadság napjaira, éveire a Kasztáliában tanuló diákoknak az volt a feladata, hogy rendre ÉLETRAJZOT kellett írni: egy úgynevezett életírást, azaz egy kitalált s tetszés szerinti korba helyezett önéletrajzot.

"A tanuló feladata az volt, hogy valamely régebbi kor környezetébe és kultúrájába, annak szellemi égöve alá képzelje vissza magát, abban kitaláljon egy neki megfelelő létformát. " Ebben a szabad játékos formában az ősi ázsiai újjászületés- és lélekvándorláshit maradéka élt tovább - minden tanár és diák jól ismerte azt az elképzelést, hogy mostani létét korábbiak előzhették meg más testben, más korokban, más feltételek között Szigorú értelemben véve ez persze nem volt hit, még kevésbé valamiféle tan. Gyakorlat volt, a képzelőerő játéka, hogy megváltozott helyzetekben és környezetben képzelhessék el Énjüket. ...óvatos behatolást gyakoroltak letűnt kultúrákba, korokba országokba. Megtanulták, hogy álarcként, egy entelecheia mulandó öltözeteként szemléljék saját személyiségüket."

entelecheia (gör. telosz en auto ekhei): az anyagnak határozott létet adó és célját meghatározó formai ok. - Arisztotelész alkotta kifejezés. Az emberi alkotásból vett fogalmat különösen lehet alkalmazni a szerves anyagoknál, s Arisztotelész az életelvet, a lelket a test első ~jának mondja. Az újvitalizmusban H. Driesch vette át a kifejezést annak az átfogó benső tényezőnek a jelölésére, mely nélkül az organikus anyag szerkezetét és funkcióját nem lehetne megérteni (→vitalizmus). Amennyiben az élet célirányosságához az állati ösztönös reakciók is hozzátartoznak, annyiban Driesch az ~ról mint lélekszerű tényezőről beszél. Vagyis eszerint az életfolyamatok másképpen játszódnak le, mint ha pusztán fiz-kém. tényezők irányítanák. Ezt a különbséget azzal szokták megvilágítani, hogy az organikus anyagban olyan folyamatok mennek végbe, melyek az energia-kölcsönhatás és -megmaradás törv-ei szerint ugyan lehetségesek volnának, de a magára hagyott szervetlen anyagban nem realizálódnak. Másodszor olyan folyamatokról van szó, melyek a modern mikrofiz. valószínűségelméletei szerint sem lehetségesek a szervetlen anyagban. G.F. (Magyar Katolikus Lexikon)

Klee: Út és mellékutak


Ma reggelre pedig ez a cikk talált rám a facebookon első bejegyzésként. A Jóisten/az Univerzum gondolatolvasó, ez most már egészen biztos.


Neurobic
Prof. Dr. Iván László, a magyarországi gerontológia vezető képviselője egyszer együtt utazott egy idősekből álló csoporttal. Az egyik hölgy odalépett hozzá, s ezt mondta: „Magára ismertünk, és volna egy kérésünk. Legyen szíves, mondja el, bárhová is megy, hogy mi nem öregek vagyunk, hanem időtállóak.” De vajon emlékeink és emlékezőképességünk is kiállják-e az idő próbáját? Hogyan játsszunk memóriánkkal úgy, hogy ne az játszhasson velünk kényére-kedvére?
Az idősödő agy újraszervezi magát
http://tudomany.blog.hu/2017/07/10/neurobic_379


Yvette-Hildegard 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése